Gyr (kori latin nevn Arrabona, kzpkori latin nevn Jaurinum, trkl Yanıkkale, nmetl Raab, szlov Rb, szerbl ur) megyei jog vros Magyarorszgon, Gyr-Moson-Sopron megye szkhelye. A gyri kistrsg s a Nyugat-Dunntl rgi kzpontja. Magyarorszg hatodik legnagyobb vrosa, a Dunntlon csak Pcs elzi meg.
Jelents gazdasgi, ipari, egyhzi, oktatsi, kulturlis s sportkzpont. A Bcs-Pozsony-Budapest innovatv tengelyen fekszik, kivl kzlekedsi adottsgokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejldik. Emiatt kapta jelzjt: Gyr – a tallkozsok vrosa.
Magyarorszg memlkekben harmadik leggazdagabb vrosa, a barokk belvros rekonstrukcijnak elismersl elnyerte a memlkvdelem Eurpa-djt.
Rgi kzismert neve: Arrabona, amely els elnevezse volt a teleplsnek. Arrabona rmai vros volt Fels-Pannniban. Nevt az Arrabo folyrl kapta melynek torkolatnl fekdt, s amit ma Rbnak ismernk. Egyes trtnszek ebbl vezetik le mai nevt, mg msok a Geur szemlynvhez ktik. (Geur lovag volt az els vrispn.)
A vros a kisalfld keleti felben, a Mosoni-Duna, a Rba s Rbca torkolatnl fekszik, ezrt nevezik a „folyk vrosnak” is. A Duna mellett kialakult fontos tvonal a rmai kortl sszekttte Aquincumot (budt) Vindabonval (Bccsel). A Duna jobb partjn rvzmentes teraszokon s magas rtren haladt az tvonal a Pandorf fennsk, majd Bcs fel. Ezen az tvonalon a Rba s a Rbca kpezett lekzdhet akadlyt, s gy kialakult itt egy kzlekedsi csompont. Az utak Bcs, Budapest, Sopron, Ppa, Veszprm s Szkesfehrvr fel haladtak.
A vros kialakulsban a geomorfolgiai viszonyok is kzrehatottak. A mai Belvros terletn kt rvzmentes terasz alakult ki, amelyet hrom parti dne is megemelt. Ez tette vr ptsre alkalmass. Ennek jelentsge a nvekedett a trk idkig. Amikor is haznk legfontosabb vgvra lett.
A vros s krnyke a Kisalfld-nagytj terletn helyezkedik el, de Mnfcsanak terletn tnylik a Sokori-dombsg terletre is, amely a Dunntli-kzphegysghez tartozik.
AJÁNLOM AZ OLDALT
