Gy�r (�kori latin nev�n Arrabona, k�z�pkori latin nev�n Jaurinum, t�r�k�l Yanıkkale, n�met�l Raab, szlov R�b, szerb�l �ur) megyei jog� v�ros Magyarorsz�gon, Gy�r-Moson-Sopron megye� sz�khelye. A gy�ri kist�rs�g �s a Nyugat-Dun�nt�l r�gi� k�zpontja. Magyarorsz�g hatodik legnagyobb v�rosa, a Dun�nt�lon csak P�cs el�zi meg.

Jelent�s gazdas�gi, ipari, egyh�zi, oktat�si, kultur�lis �s sportk�zpont. A B�cs-Pozsony-Budapest innovat�v tengelyen fekszik, kiv�l� k�zleked�si adotts�gokkal rendelkezik, a mai napig dinamikusan fejl�dik. Emiatt kapta jelz�j�t: Gy�r – a tal�lkoz�sok v�rosa.

Magyarorsz�g m�eml�kekben harmadik leggazdagabb v�rosa, a barokk belv�ros rekonstrukci�j�nak elismer�s��l elnyerte a m�eml�kv�delem Eur�pa-d�j�t.

R�gi k�zismert neve: Arrabona, amely els� elnevez�se volt a telep�l�snek. Arrabona r�mai v�ros volt Fels�-Pann�ni�ban. Nev�t az Arrabo foly�r�l kapta melynek torkolat�n�l fek�dt, s amit ma R�b�nak ismer�nk. Egyes t�rt�n�szek ebb�l vezetik le mai nev�t, m�g m�sok a Geur szem�lyn�vhez k�tik. (Geur lovag volt az els� v�risp�n.)

A v�ros a kisalf�ld keleti fel�ben, a Mosoni-Duna, a R�ba �s R�bca torkolat�n�l fekszik, ez�rt nevezik a „foly�k v�ros�nak” is. A Duna mellett kialakult fontos �tvonal a r�mai kort�l �sszek�t�tte Aquincumot (�bud�t) Vindabon�val (B�ccsel).� A Duna jobb partj�n �rv�zmentes teraszokon �s magas �rt�ren haladt az �tvonal a Pandorf fenns�k, majd B�cs fel�. Ezen az �tvonalon a R�ba �s a R�bca k�pezett lek�zdhet� akad�lyt, s �gy kialakult itt egy k�zleked�si csom�pont. Az utak B�cs, Budapest, Sopron, P�pa, Veszpr�m �s Sz�kesfeh�rv�r fel� haladtak.

A v�ros kialakul�s�ban a geomorfol�giai viszonyok is k�zrehatottak. A mai Belv�ros ter�let�n k�t �rv�zmentes terasz alakult ki, amelyet h�rom parti d�ne is megemelt. Ez tette v�r �p�t�s�re alkalmass�. Ennek jelent�s�ge a n�vekedett a t�r�k id�kig. Amikor is haz�nk legfontosabb v�gv�ra lett.

A v�ros �s k�rny�ke a Kisalf�ld-nagyt�j ter�let�n helyezkedik el, de M�nf�csanak ter�let�n �tny�lik a Sokor�i-dombs�g ter�let�re is, amely a Dun�nt�li-k�z�phegys�ghez tartozik.

www.wikipedia.hu